[ Pobierz całość w formacie PDF ]
eml�kszem r�! Hqha! Olyan keveset tudok az �letrQl, ahhoz viszont �pp eleget, hogy �gy
gondolkozzam, ak�r egy f�ldmqves.
Teh�t kisl�nyk�nt elQk�sz�tettem a f�ldemet egy darab pap�rt k�rtem Pap�tól vagy IdQsebb
NQv�rtQl, egy apró lev�gott darabot a hozom�ny�ra sz�nt sz�vetbQl azokra �ltettem.
VetQmagjaim az �ltalam k�rm�lt nu su �r�sjelek voltak. Madame Vang lett az �nt�zQ�rkom.
Amikor ben�zett, hogy l�ssa, hogyan alakul a l�bam, egy lev�l, egy sz�v�s vagy egy h�mzett
zsebkendQ form�j�ban adtam oda neki a levelemet , Q pedig elvitte Hóvir�gnak.
Semmi sem fejlQdhet a nap n�lk�l ez az egyetlen dolog, amit a f�ldmqves nem tud ir�ny�tani.
Kezdtem azt hinni, hogy Hóvir�g t�lti be azt a szerepet. Sz�momra a nu su leveleimre �rt
v�laszai form�j�ban �rkezett a naps�t�s. Amikor kaptam valamit Hóvir�gtól, valamennyien
�sszegyqlt�nk, hogy kisilabiz�ljuk a jelent�s�t, hiszen Q m�r olyan szavakat �s k�peket is
haszn�lt, amelyek a nagyn�n�m tud�s�t is prób�ra tett�k.
�n kisl�nyos dolgokat �rtam: �n jól vagyok. Te hogy vagy? Erre Q �gy v�laszolt: K�t mad�r
egyens�lyoz egy fa legfelsQ �gain. Egy�tt r�ppennek fel az �gbe. �n azt �rtam: Mama ma
megtan�tott, hogyan kell ragacsos rizst t�rógy�k�r-lev�lbe csomagolni. Hóvir�g azt felelte erre:
Ma kin�ztem a r�csos ablakomon. A sz�rnyaló fQnix jutott eszembe, aki t�rsat keres �s akkor
r�d gondoltam. �n ezt �rtam: Szerencs�s napot v�lasztottak ki IdQsebb NQv�r menyegzQj�re.
Hóvir�g ezt �rta vissza: NQv�red most a h�zass�gi hagyom�nyok m�sodik szakasz�ban van.
Szerencs�re m�g n�h�ny �vig veled marad.
�n ezt �zentem neki: Mindent meg akarok tanulni. Te okos vagy. Lehetn�k a di�kod? P �gy
v�laszolt: �n is tanulok tQled. Ez�rt vagyunk olyanok, mint egy k�z�sen f�szket rakó
mandarinkacsa-p�r. �n ezt �rtam: �n nem tudom olyan m�lyen kifejezni magam, �s az �r�som
neh�zkes, de azt k�v�nom, b�rcsak itt lenn�l, �s pusmoghatn�nk �jszaka! Az Q v�lasza: K�t
pacsirta dalol a s�t�tben.
Szavai megr�m�tettek, egyszersmind jókedvre is der�tettek. Hóvir�g okos volt. Sokkal tanultabb
n�lam. M�gsem ez volt a f�lelmetes. Minden �zenet�ben madarakról, rep�l�srQl, a messzi
vil�gról besz�lt. M�r akkor is szembesz�llt azzal, amit neki sz�ntak. Bele akartam csimpaszkodni
a sz�rnyaiba �s rep�lni, nem sz�m�t, mennyire b�tortalan voltam.
A legyezQn k�v�l Hóvir�g sosem k�ld�tt nekem semmit, csak ha elQbb tQlem kapott valamit. Ez
nem zavart engem.
H�zelegtem neki. �n �nt�ztem Qt a leveleimmel, Q pedig mindig �gy v�laszolt, hogy egy �j
r�gyet vagy vir�got adott nekem.
Volt azonban egy zavarba ejtQ dolog. �jra tal�lkozni akartam vele. Ehhez neki meg kellett h�vni
az otthon�ba, de az invit�l�s csaknem �rkezett meg.
Egy napon Madame Vang l�togatóba �rkezett, ez�ttal a legyezQt hozta mag�val. Nem nyitottam
ki egyetlen mozdulattal.
Ink�bb az elsQ h�rom bord�t hajtottam ki, s �gy l�ttam az Q elsQ �zenet�t, a magam v�lasz�t �s
mellette Hóvir�g �j level�t:
Ha a csal�dod beleegyezik, szeretn�k elj�nni hozz�d a tizenegyedik hónapban. Majd egy�tt
�l�nk, varrogatunk, kiv�lasztjuk a sz�neket �s pusmogunk.
Egy �j, gy�ny�rq vir�got festett a lev�lf�z�rbe.
A kiv�lasztott napon a r�csos ablakn�l v�rakoztam, figyeltem, mikor fordul be v�gre a sarkon a
palankin. Amikor meg�llt a k�sz�b�nkn�l le akartam rohanni �s ki az utc�ra, hogy �dv�z�ljem a
laotungomat. De ez lehetetlen volt. Any�m ment el�be �s m�ris ny�lt a hordsz�k ajtaja. Hóvir�g
l�pett ki az utc�ra. Ugyanazt az �gsz�nk�k felhQmint�s kab�tot viselte.
IdQk�zben arra a meggyQzQd�sre jutottam, hogy ez az utazó tunik�ja �s �gy hittem, az�rt viseli
ezt minden l�togat�sa alkalm�val, hogy ne hozza zavarba csal�domat a szqk�ss�g�nk miatt.
Hóvir�g, ahogyan a szok�s dikt�lta, nem hozott mag�val sem �lelmet, sem ruh�t. Madame Vang
ugyanazokkal az intelmekkel l�tta el, mint legutóbb. Legyen jó, ne panaszkodjon, tanuljon a
szem�vel �s a f�l�vel, �s �gy viselkedj�k, hogy b�szke legyen r� az �desanyja. Hóvir�g ekk�nt
felelt:
�Igen, N�nike. Mindazon�ltal l�ttam, hogy nem figyel, mert az utc��i �llva egyenesen f�lfel�
a r�csos ablakra n�zett, arcom �rny�k�t keresve.
Mama felcipelte Hóvir�got az emeletre �s attól a pillanattól kezdve, ahogy a l�ba a nQi szoba
padlój�t �rte, szinte folyt belQle a szó. Csivitelt, pusmogott, k�tekedett, bizalm�ba avatott,
v�gasztalt, csod�lt. Nem az a l�ny volt, aki megzavart a messzire rep�l�srQl szóló gondolataival.
Csak j�tszani akart, szórakozni, kacagni �s besz�lni, besz�lni, besz�lni, besz�lni, besz�lni,
besz�lni kisl�nydolgokról.
Mondtam, hogy szeretn�k a tan�tv�nya lenni, ez�rt m�g azon a napon elkezdett tan�tani A nQk
klasszikus�ból olyasmiket, mint p�ld�ul: sose mutassam ki a fogam, amikor nevetek vagy ne
emeljem meg a hangomat, amikor egy f�rfihoz besz�lek.
Viszont Q is meg�rta, hogy szeretne az �n tan�tv�nyom lenni, �gy h�t arra k�rt, mutassam meg,
hogyan kell olyan ragacsos rizslep�nyt k�sz�teni. �s fiira k�rd�seket tett fel a v�zhord�sról �s a
disznóetet�srQl. Kinevettem, hiszen ezeket a dolgokat minden l�ny tudj a. Hóvir�g megesk�d�tt
r�, hogy Q bizony nem. MeggyQzQd�sem volt, hogy csak ugrat, Q azonban k�t�tte az ebet a
karóhoz, hogy valóban nem �rt hozz�. Azt�n a t�bbiek engem kezdtek piszk�lni.
�Tal�n te nem tudod, hogyan kell vizet hordani! ki�ltotta IdQsebb NQv�r.
��s tal�n te nem eml�kszel r�, hogyan kell megetetni egy disznót! fqzte hozz� nagyn�n�m.
Azt a tud�st a r�gi cipQddel egy�tt sutba haj�tottad.
Ez m�r t�l sok volt �s fel�lltam. Olyan d�h�s voltam, hogy cs�pQre tettem a kezem, �gy
meredtem r�juk. �m amikor l�ttam, hogy mosolygós arcok n�znek vissza r�m, elolvadt
haragom, �s azt akartam, hogy m�g jobban �r�ljenek.
Mindenki ugyancsak jól szórakozott a nQi szob�ban, amikor m�g gyógyuló l�bamon le-f�l
tipegve elj�tszottam, hogyan h�zok vizet a k�tból �s cipelem vissza a h�zhoz, vagy hogyan
hajlok le f�vet t�pni �s keverem �ssze a mosl�kkal.
Ez�sthold annyira kacagott, hogy pisilnie kellett. M�g IdQsebb NQv�r is, aki v�gtelen
komolys�ggal foglalatoskodott kelengy�je k�sz�t�s�vel, belekuncogott a ruhaujj�ba. Amikor
Hóvir�gra n�ztem, szeme huncutul csillogott �s boldogan tapsikolt. H�t, ilyen volt Hóvir�g. �pp
csak bel�pett a nQi szob�ba �s n�h�ny egyszerq szóval m�ris olyan dolgokra k�sztetett, amiket
magamtól m�g �lmomban sem csin�ltam volna. Ott �s akkor azt a szob�t amit a titkok,
szenved�s �s gy�sz hely�nek l�ttam a boldogs�g, jókedv �s csacska szórakoz�s o�zis�v�
var�zsolta.
Hi�ba reg�lt nekem arról, hogy halkan kell a f�rfiakhoz besz�lni, vacsora alatt annyit csacsogott
[ Pobierz całość w formacie PDF ]